Szervezet dokumentumai:

"Táncolj és mulass velünk" Közhasznú Egyesület Alapszabálya

(módosításokkal egységes szerkezetben)

A "Táncolj és mulass velünk" Közhasznú Egyesület alapító tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt követelmények alapján az Egyesület alapszabályát alábbiak szerint fogadják el.

I.

Az Egyesület alapadatai

1. Az egyesület neve: "Táncolj és mulass velünk" Közhasznú Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 4501 Kemecse, Dimitrov út 36/b.

· Az egyesület telephelye: 3950 Viss, Kolozsvári út 15.

II.

Az Egyesület céljai, feladatai, tevékenységi köre

1. Az egyesület célja:

- A néptánc megismertetése valamennyi korosztály számára;

- A népi kultúra és hagyományok ápolása és továbbadása;

- A néptánc kapcsolatteremtő és közösségformáló szerepének kiszélesítése valamennyi korosztály számára;

- A fiatalok rendszeres testmozgásának biztosítása, egészséges életmódra nevelése.

Az egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek:

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, tehetséggondozás

- kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, turisztikai fejlesztések

- alkotó művészeti tevékenység

- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

Az egyesület a célok megvalósítása érdekében:

- tanfolyamokat, fellépéseket, előadásokat és táborokat szervez,

- minél nagyobb eredmények elérése érdekében eredményes szakmai munkát végez;

- tevékenységével kapcsolatosan kiadványokat készít és terjeszt.

Magyarország Alaptörvényének XVI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Magyarország Alaptörvényének XX. Cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. §-a szerint a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 7, 11 és 15. pontjai alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokhoz tartozik különösen kulturális szolgáltatás, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, sport, ifjúsági ügyek.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. § (1)-(2) bekezdése szerint a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.

A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.

A törvény 5. § (1)-(2) kimondja, hogy a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára.

A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény 3.§-a kimondja, hogy minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.

A törvény 10. §. (4) bekezdése az alábbiakról rendelkezik.

A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település, megye illetékességi területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.

A törvény 20. §-a szerint Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.

A törvény 23. §. (1) bekezdése kimondja, hogy a köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59. § (1) szerint az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és a lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A törvény 64. § (1) bekezdése szerint a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A törvény 64. §. (4) bekezdése kimondja, hogy a családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, továbbá a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését. Az Alapítvány e közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el szociális tevékenységét, valamint családsegítő és időskorúak gondozására irányuló feladatát.

2. Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. E személyek kérelem, vagy pályázat útján részesülhetnek az Egyesület szolgáltatásaiból.

3. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

4. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

5. Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

6. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7. Az egyesület működésének, szolgáltatásainak, beszámolóinak és közhasznúsági mellékletének nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel, a székhelyen lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés, továbbá az egyesület honlapján, a www.tancoljmulass.hu honlapon való közzététel útján biztosítja.

8. Az egyesület éves bevétele az 50.000.000,- Ft-ot (ötvenmillió forintot) nem haladja meg.

9. Az egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

III.

Az egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagsági formái:

- rendes tagság,

- pártoló tagság,

- tiszteletbeli tagság.

2. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki / amely az Egyesület céljaival egyetért, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az alapszabály rendelkezéseit megtartja, és rendszeresen, határidőben befizeti a tagdíjat.

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki / amely az Egyesület céljaival egyetért, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az alapszabály rendelkezéseit megtartja, és az Egyesület céljainak megvalósulását vagyoni hozzájárulással támogatja.

Az Egyesület tiszteletbeli tagjának - az Elnökség felkérése alapján a Közgyűlés választja meg - azt a természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet, aki/amely különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az Egyesületet.

3. A rendes, pártoló, és tiszteletbeli tagjelölteknek a belépési nyilatkozatukat az Elnökséghez kell benyújtaniuk. A rendes, pártoló tagok felvételéről az Elnökség, míg a tiszteletbeli tagok felvételéről a Közgyűlés dönt. A tagfelvételt megtagadó elnökségi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett tagjelölt fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. A Közgyűlés döntése ellen az érintett tagjelölt a megtagadó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

Az Egyesület nem természetes személy tagjai a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelességeiket a létesítő okiratukban meghatározott képviselőjük útján gyakorolják, illetve teljesítik.

4. A rendes tagok jogai:

- Részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.

- Választhatnak, és kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók.

- Szavazati, tanácskozási, javaslattételi joguk van a Közgyűlésen.

- Igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.

- Az Egyesület működésével kapcsolatban a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek, melyre a tisztségviselők kötelesek választ adni.

- Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely rendes tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

A rendes tagok kötelességei:

- Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeiknek.

- Kötelesek az alapszabály és egyéb szabályzatok rendelkezéseit megtartani.

- Kötelesek a tagdíjat megfizetni.

- Nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

5. A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek, szavazati joguk nincs, a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, nem választhatnak és tisztségre nem választhatók, egyebekben jogaik és kötelességeik megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelességeivel. A pártoló tag köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére.

6. A tagsági jogviszony megszűnése:

A rendes, pártoló, és tiszteletbeli tag tagsági jogiszonya megszűnik:

a) a tag kilépésével,

b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,

c) a tag kizárásával,

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A rendes, pártoló és tiszteletbeli tag az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal tagsági jogviszonyát bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

A kilépő tag tagsági jogviszonya a bejelentés napján megszűnik.

Ha valamely rendes tag a tagdíjfizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az Elnökség írásban felszólítja, hogy tartozását a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizesse meg, és figyelmezteti a mulasztás következményeire. Ha a rendes tag ezek után, a megadott határidő alatt sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, az Elnökség a tag fennálló tagsági viszonyát felmondhatja. A tag, a felmondást kimondó elnökségi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez.

A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A döntés meghozatala előtt az érintett tagot értesíteni kell az Elnökség üléséről és arról, hogy az ülésen részt vehet, ahol védekezését szóban és/vagy írásban előterjesztheti. Az érintett tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy bizonyítékait az Elnökség részére átadja.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A tag a kizáró határozat ellen, a vele való közléstől számított 15 napon belül írásban, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez.

A Közgyűlésen a levezető elnök ismerteti az Elnökség tagot kizáró határozatát. A határozat ismertetése után lehetőséget kell adni a jelenlévő érintett tagnak arra, hogy fellebbezését kiegészítse és az eljárás során még nem csatolt bizonyítékait csatolja. A Közgyűlés jelenlévő tagjai ezt követően kérdéseket intézhetnek az érintett taghoz. A fellebbezési eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha a tagkizárással érintett tag a Közgyűlésen nem jelenik meg. A tagkizárásról szóló közgyűlési határozat meghozatalához a megjelent tagok legalább 50%-ának +1 főnek a szavazata szükséges.

IV.

Az Egyesület szervei, tisztségviselői:

1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség. Az Egyesület ellenőrző szerve a felügyelőbizottság.

2. Az Egyesület tisztségviselői: elnök, elnökségi tagok, felügyelőbizottság.

Az Egyesület szervei

3. Közgyűlés:

A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, a tagok összessége. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a., az alapszabály módosítása;

b., az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c., a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d., az éves költségvetés elfogadása;

e., az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f., a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g., az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h., a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i., a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j.,a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k., a végelszámoló kijelölése;

l) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni, továbbá össze kell hívni, ha a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével kéri, vagy a bíróság elrendeli.

A Közgyűlést az elnök hívja össze. A Közgyűlésre a tagokat névre szóló írásbeli meghívóval kell összehívni, a Közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal, az Egyesület nevének és székhelyének, valamint a hely, időpont, a napirendi pontok és az esetleges megismételt Közgyűlés időpontjának megjelölésével. A Közgyűlés helye az Egyesület székhelye, azonban a Közgyűlésre szóló meghívóban a Közgyűlés helyeként eltérő helyszín is megjelölhető.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmezetést is, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem ugyanazon a napon megismételt Közgyűlésre a tagok újra meghívót kapnak, mely azt a figyelmeztetést is tartalmazza, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelentek alacsony száma miatt nem határozatképes, akkor 30 napon belül azonos napirenddel megismételt Közgyűlést kell tartani. A Közgyűlés nyilvános.

A Közgyűlésen a megjelent tagok maguk közül levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két szavazatszámlálót választanak. A napirendet a Közgyűlésen a levezető elnök ismerteti a tagokkal. A napirendi pontokat a Közgyűlésen jelenlévő tagok megvitatják, majd levezető elnök felszólítására szavaznak a napirendi kérdésről.

A jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es arányú szavazata szükséges az alapszabály módosításához, más civil szervezettel való egyesülés, az Egyesület megszűnéséről szóló döntés meghozatalához, a tagkizárást kimondó elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálásához, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásához, valamennyi tisztségviselőt érintő személyi kérdés megszavazásához, a gazdasági beszámolók, az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyásához, a közhasznúsági melléklet elfogadásához, az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés meghozatalához.

Minden egyéb döntés, határozat esetén a megjelentek több mint a felének igenlő szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges. A döntéseket a Közgyűlés nyílt szavazással hozza meg. A döntés meghozatala érdekében a levezető elnök felszólítja a tagokat, hogy kézfelemeléssel szavazzanak arról, hogy a javaslattal egyetértenek, ellenzik vagy tartózkodnak a szavazástól.

A szavazatokat a megválasztott szavazatszámlálók összesítik és közlik a jegyzőkönyvvezetővel. Valamennyi napirendi pont megvitatását követően levezető elnök a Közgyűlést bezárja.

A levezető elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámlálók írják alá.

A Közgyűlés határozatait, döntéseit a levezető elnök kihirdetés útján közli a jelenlévőkkel. A Közgyűlés határozatait írásban kell közölni azokkal, akikre a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy akiket a döntésről az Egyesület tájékoztatni köteles. A határozat meghozatalát követő 15 napon belül az Egyesület a döntését www.tancoljmulass.hu honlapján is közzéteszi.

A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozhat határozatot, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A Közgyűlésen a határozathozatal szavazással történik. A Közgyűlésen csak egyesületi rendes tag szavazhat. Minden rendes tagnak minden kérdés esetében egy szavazati joga van. A szavazati jog át nem ruházható.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a., akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b., akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c., aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e., aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f., aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.,az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.,az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.,az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

Közgyűlési határozat Közgyűlés tartása nélkül, írásbeli szavazás útján is meghozható. Ilyen esetben az Egyesület elnöke a határozathozatalt - ha a szavazásra bocsátott kérdés a tagok előtt nem ismert, rövid indoklással ellátva -írásban kezdeményezi, a határozat tervezetének a tagok részére postai vagy elektronikus úton történő megküldésével. A tagok számára megküldött javaslat tartalmazza azt a felhívást, hogy a tagok az értesítés kézhezvételétől számított nyolcnapos határidő alatt kötelesek szavazatukat megküldeni az Elnökség részére. A tagok a megküldött napirendre igennel vagy nemmel szavazhatnak. A határozati javaslat szövegét a tagok nem módosíthatják és nem egészíthetik ki. A javított vagy kiegészített szöveggel visszaküldött javaslat érvénytelen.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a tagok legalább annyi szavazatot megküldtek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Közgyűlés tartása esetén.

Abban az esetben, ha valamelyik tag a Közgyűlés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Egyesület elnökének össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül írásos formában megküldi az Egyesület tagjai részére. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, illetve ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

4. Az Elnökség:

Az Egyesület ügyvezető szerve a Közgyűlés által 5 évre választott 3 fős Elnökség, melynek tagjai:

elnök, alelnök, elnökségi tag.

Az Elnökség hatásköre:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a rendes és pártoló tag felvételéről való döntés.

n) döntés első fokon a tag kizárásáról;

o) az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása;

p) döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, vagy valamely tisztségviselő hatáskörébe.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze, írásbeli meghívóval, az ülés helyének, időpontjának, napirendjének megjelölésével, az ülés napja előtt legalább 8 nappal.

Az Elnökség határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnökség minden jelenlévő tagja aláír. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

5. Felügyelőbizottság

Az Egyesület felügyelő szerve a felügyelőbizottság. A közgyűlés a tagjai közül a felügyelőbizottság 3 tagját 5 éves időtartamra választja meg. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelőbizottság feladata az Egyesület jogszabály és alapszabályszerű működésének, vagyonkezelésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság, illetőleg annak bármely tagja az Egyesület bármely tisztségviselőjétől, vagy más tagjától jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, fizetési számláiba, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg.

A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.

Amennyiben a felügyelőbizottság vizsgálata alapján súlyos mulasztást állapít meg, kezdeményezi az Elnökség vagy az Elnök azonnali intézkedését a mulasztás megszüntetésére.

A felügyelőbizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer tartja. A felügyelőbizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze írásban. Írásban összehívottnak minősül a felügyelőbizottság ülése, ha a bizottság elnöke személyazonosításra alkalmas elektronikus levélben értesíti a felügyelőbizottság tagjait az ülés időpontjáról. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult felügyelőbizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A felügyelőbizottság, ha mindhárom tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, míg ha két tag van jelen, egyhangúlag hoz határozatot.

A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással hozza meg.

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a határozatképtelen ülés helyett megismételt felügyelő bizottsági ülés kerül megtartásra.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést követő félóra elteltével kell a megismételt felügyelőbizottsági ülést megtartani. A megismételt ülés az eredeti napirendi pontokban is csak akkor határozatképes, ha azon a felügyelőbizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

A tisztségviselők

6. A Közgyűlés a tisztségviselőket 5 évre választja, melynek elteltével újraválaszthatók.

Az Egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

a., akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b., akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c., aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e., aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f., aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a Felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -' illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7. Az elnök:

Az elnök önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, állami, civil szervek, bíróság és más hatóság előtt. Összehívja és vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit. Tájékoztatja a Közgyűlést a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáról. Önállóan rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.

8. Az alelnök, elnökségi tag:

Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, ilyenkor képviseli is az Egyesületet.

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az alelnök és az elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

9. Az elnök a Közgyűlés és az Elnökség határozatait a meghozatalt követő 8 napon belül írásban, postai úton közli az érintettekkel.

Az elnök a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggeszti, és a www.tancoljmulass.hu honlapon közzéteszi. Az elnök vezeti a Határozatok Könyvét.

A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). Az elnök a tagdíj-befizetésekről nyilvántartást vezet. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban, az Egyesület székhelyén.

A rendes tag a Közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke havi 250,- Ft, azaz kettőszázötven forint, amely összeget minden hónap 10. napjáig kell az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára befizetni.

10. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

V.

Az Egyesület gazdálkodása:

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a rendes tagok által fizetendő tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet kell készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az Egyesület éves költségéről szóló gazdasági beszámolót a Közgyűlés 3/4-es igenlő szavazat esetén elfogadja, ellenkező esetben a beszámolót elutasítja.

A Beszámolónak tartalmaznia kell:

• a mérleget;
• az eredménykimutatást;
• a kiegészítő mellékletet;
• a közhasznúsági mellékletet;

Az Egyesületnek, mint kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezetnek, a kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, és a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az elfogadott Beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Egyesület köteles a tárgyévi mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe helyezni az Országos Bírói Hivatalnál, elérhetővé tenni a Civil Információs Portál számára, valamint közzé tenni az Egyesület www.tancoljmulass.hu honlapján.

Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozhatja.

Az Egyesület bevételei:

a., tagdíj,

b., gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásból) származó bevétel,

c., a költségvetési támogatás:

ca., a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

cb., az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

cc., az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

cd., a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

d., az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,

e., más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

f., befektetési tevékenységből származó bevétel,

g., az a., - f., pontok alá nem tartozó egyéb bevétel

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a., alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b., gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c., az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d., az a.,-c., pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület a bevételeit a fent írt részletezésben, és a költségeit is az ott írt részletezésben elkülönítetten a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

Az Egyesület a c., és d., pont szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

Az Egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére az Alapszabály rendelkezései az irányadóak.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, és csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

VI.

Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok vagy a Közgyűlés ¾-es szótöbbséggel kimondja megszűnését vagy az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület megszűnik más egyesülettel való egyesülés, vagy egyesületekre való szétválás útján is.

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik akkor is, ha megvalósította célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után megmaradó vagyont az Egyesület céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy Egyesület számára lehet felajánlani.

A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Az Egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Jelen Alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseivel összhangban áll és az Egyesület a Ptk. rendelkezéseivel összhangban működik tovább.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezései az irányadók.

Kelt.: Kemecse, 2014. július 14.

Alulírott Turóczi Zsolt, mint "Táncolj és mulass velünk" Közhasznú Egyesület elnöke igazolom, hogy az Egyesület alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosításokat magába foglaló hatályos tartalmának.

Turóczi Zsolt sk. elnök

Éves beszámoló 2016: